Az Eiffel-torony története és érdekességei

Miért épült az Eiffel-torony?

Az 1889-es párizsi világkiállításra, amely a francia forradalom századik évfordulóját ünnepelte. A torony a kiállítás kapuzata volt, és a francia mérnöki tudás demonstrációja.

Az engedély húsz évre szólt. A megállapodás szerint 1909-ben le kellett volna bontani.

Ki tervezte?

Nem Gustave Eiffel. Az ötlet Maurice Koechlin és Émile Nouguier mérnököktől származik, akik az Eiffel & Cie alkalmazottai voltak – az első vázlatok 1884 nyarán készültek el.

A végleges, ma is ismert formát Stephen Sauvestre építész adta a szerkezetnek: ő tervezte a pillérek közötti íveket, az üvegezett első emeletet és a díszítést. Az ívek szerkezetileg nem szükségesek – azért kerültek oda, hogy a torony ne csupán ipari vázként hasson.

Gustave Eiffel megvásárolta a szabadalmi jogokat, a cége vezette a kivitelezést, és a torony az ő nevét viseli. Eiffel nem tervező volt, hanem vállalkozó és mérnök – és a kockázatot is ő vállalta: az építés költségének nagy részét maga állta, cserébe húsz évre megkapta a bevételek jogát.

Mikor épült?

Dátum	Mi történt
1884 nyara	az első vázlatok
1887. január 26.	az első ásónyom
1889. március 31.	a torony elkészül
1889. május 15.	megnyílik a világkiállítás
1909	az engedély lejárna

Az építés két év, két hónap és öt nap alatt zajlott – a korban példátlan tempó. A titka az előregyártás volt: az alkatrészeket a Levallois-Perret-i műhelyben készítették pontos méretre, a helyszínen már csak összeszerelték őket.

Az építkezés csúcspontján is csak néhány száz munkás dolgozott a szerkezeten. Halálos baleset egyetlen egy történt, és az is munkaidőn kívül – ez a korban kivételes biztonsági mérleg.

Miből épült?

Puddingvasból, vagyis kavart vasból, nem acélból. Az 1880-as években ez volt a megbízhatóbb és jobban ismert anyag; Eiffel a hídépítésből ezt ismerte, és a viselkedését pontosan ki tudta számolni.

Adat	Érték
Vasalkatrészek	18 038 db
Szegecsek	2 500 000 db
A fémváz tömege	7300 tonna
A torony teljes tömege	kb. 10 100 tonna
Eredeti magasság	312 m
Mai magasság	330 m

A kavart vasat nem lehet hegeszteni, ezért kellett szegecselés. Minden illesztést előre kiszámoltak, és a gyári megmunkálásnak milliméteres pontosságúnak kellett lennie – a helyszínen nem volt mód korrigálni.

Miért tiltakoztak ellene?

1887 februárjában párizsi művészek és írók nyílt levelet írtak a világkiállítás biztosának. A torony ellen tiltakoztak, „haszontalan és szörnyű” építménynek nevezve, amely „egy fekete, óriási gyárkémény” módjára fogja beárnyékolni a várost.

Az aláírók között volt Charles Gounod zeneszerző, Guy de Maupassant író és Alexandre Dumas fils.

A leghíresebb anekdota Maupassant-hoz kötődik: állítólag rendszeresen a torony éttermében ebédelt, mert – ahogy mondta – ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látni a tornyot. A történet szinte biztosan legenda, de jól mutatja a hangulatot.

A világkiállítás alatt aztán csaknem kétmillióan mentek fel rá.

Hogyan zajlott az Eiffel-torony építése?

Az eiffel torony építése két év, két hónap és öt nap alatt zajlott, és a kor mércéjével példátlanul gyors volt. A titka az előregyártás: az elemeket a gyárban készítették el pontos méretre, a helyszínen már csak összeszegecselték őket.

Az eiffel torony anyaga nem acél, hanem puddingvas – kovácsolt vas, amelyet akkoriban a szerkezetépítés fő anyagának tartottak. Ez a különbség fontos: a vas másképp viselkedik hőtágulásra és korrózióra, és ezért kell a tornyot rendszeresen újrafesteni.

Miért nem bontották le?

Mert időközben nélkülözhetetlenné vált. Eiffel tudatosan gyűjtötte a tudományos érveket a torony mellett: meteorológiai méréseket, szélkísérleteket és aerodinamikai vizsgálatokat végeztetett rajta.

A döntő tényező a rádió lett:

• 1898: az első kísérleti rádiójelek a torony és a Panthéon között
• 1903: katonai rádióállomás létesül a csúcson
• 1914: a torony adásai szerepet játszanak a marne-i csata francia sikerében
• 1925: innen sugározzák az első nyilvános rádióműsort
• Később: televíziós adások, majd a digitális földfelszíni sugárzás

A húsz éves engedély 1909-ben lejárt, de addigra a hadsereg számára stratégiai eszközzé vált. A bontás szóba sem került.

Milyen érdekességek kapcsolódnak hozzá?

Öt történet, amit a torony alatt állva senki nem mond el.

Victor Lustig kétszer eladta

1925-ben a cseh származású szélhámos hamis minisztériumi papírokkal fémkereskedőket hívott össze, és elhitette velük, hogy a tornyot ócskavasként bontják. Egyiküktől felvette a „vételárat”, majd elhagyta az országot.

A megkárosított kereskedő szégyenében nem tett feljelentést. Ezért Lustig néhány hét múlva visszatért Párizsba, és megpróbálta ugyanezt eladni egy másik kereskedőnek – ezúttal viszont feljelentették.

Kilenc évig autóreklám volt

1925 és 1934 között a Citroën neve világított a torony oldalán, negyedmillió izzóból kirakva. A betűk több tíz méter magasak voltak, és a városon kívülről is látszottak.

Ez máig a legnagyobb reklámfelület, amelyet valaha műemléken használtak.

Hetvenkét név a peremén

Az első emelet körbefutó peremén 72 francia tudós, mérnök és matematikus neve olvasható, aranyozott betűkkel. Sauvestre díszítő ötlete volt, és a 19. századi francia tudomány névsorát adja.

A neveket a 20. század elején átfestették, majd 1986-87-ben restaurálták.

A festés

A tornyot nagyjából hétévente festik újra, kézzel, ecsettel. A festékréteg nem dísz: a vasat védi a korróziótól, és festés nélkül a szerkezet néhány évtized alatt tönkremenne.

Az eiffel torony színe 1968 óta hivatalosan „brun tour Eiffel”, vagyis Eiffel-torony barna, három tónusban: legsötétebb alul, legvilágosabb a csúcson. Ez optikai trükk – így tűnik a torony egyenletes színűnek alulról nézve. Korábban vörösesbarna, majd okkersárga is volt.

Ma hétmillió látogató

A torony a világ legtöbbet látogatott fizetős műemléke, évi nagyjából hétmillió látogatóval, akiknek háromnegyede külföldi.

Mi változott azóta?

• 1930: elveszti a világ legmagasabb épülete címet a New York-i Chrysler Buildinggel szemben
• 1957: televíziós antenna kerül a csúcsra, ezzel a magassága nő
• 2022: új digitális antenna, a hivatalos magasság 324-ről 330 méterre változik
• Az elmúlt években: LED-es világítás, két szélturbina a második emeleten, napelemek és esővízgyűjtő rendszer

Hol olvashatsz még róla?

A látogatás gyakorlati része – nyitvatartás, bejáratok, fotóhelyek – az Eiffel-torony oldalon van. A méretek és a számok az Eiffel-torony magassága oldalon, a jegytípusok és az árak pedig az Eiffel-torony jegyek oldalon.