Eiffel-torony – magasság, története, látogatás
Minden az Eiffel-toronyról.
Hol található az Eiffel-torony?
Ha az a kérdésed, hogy az Eiffel-torony hanyadik kerületben van: a 7. kerületben, a Szajna bal partján, a Champ-de-Mars park északnyugati végén. Hivatalos címe 5, avenue Anatole-France. A folyó túlpartján, szemben vele a Trocadéro tér terül el, ahonnan a leggyakrabban fényképezett rálátás nyílik a toronyra.
Tömegközlekedéssel négyféleképpen jutsz oda:
- 6-os metró, Bir-Hakeim megálló – a legrövidebb séta a torony lábáig
- 9-es metró, Trocadéro megálló – ha a klasszikus panorámával akarsz kezdeni
- 8-as metró, École Militaire megálló – a Champ-de-Mars park felől
- RER C, Champ de Mars – Tour Eiffel megálló
Bármelyik útvonalat választod, számolj plusz idővel: a torony alatti terület kerített, és minden látogató biztonsági ellenőrzésen megy át.
Milyen magas az Eiffel-torony?
Az Eiffel-torony jelenlegi magassága 330 méter, az antenna csúcsáig mérve. Maga a vasszerkezet körülbelül 300 méternél ér véget, a látogatható legfelső terasz pedig 276 méteren van. A megadott érték az évek során változott: 2022-ig 324 méter szerepelt a hivatalos adatok között, akkor szereltek fel egy új digitális antennát, amely hat métert tett hozzá.
| Szint | Magasság | Lépcsőfok a földtől | Mivel érhető el |
|---|---|---|---|
| Első emelet | 57 m | 347 | lépcső, lift |
| Második emelet | 115 m | 674 | lépcső, lift |
| Csúcs (harmadik szint) | 276 m | – | kizárólag lift |
Az alap egy 125 méter oldalhosszúságú négyzet, a négy pillér ennek a sarkain áll. A torony a talajszinten a legszélesebb, és fölfelé haladva szűkül: ez a forma adja a szélállóságát. Az átadás után, 1930-ig, a New York-i Chrysler Building elkészültéig a világ legmagasabb építménye volt.
Hány lépcsőfok vezet fel az Eiffel-toronyba?
A földtől a csúcsig 1665 lépcsőfok vezet, de ennek csak egy részét járhatod be. Gyalog 347 fok visz az első emeletre, és összesen 674 fok a földtől a második emeletig. Feljebb a lépcső nincs megnyitva a nagyközönség előtt, a csúcsra kizárólag lifttel lehet feljutni.
A lépcsős feljutás átlagos erőnléttel 20–30 perc, és jóval olcsóbb a liftesnél. Sorban állásból is kevesebb jut: a látogatók többsége a liftekhez áll be, a lépcsőnél rövidebb a sor.
Egy változás, amit érdemes bejegyezned a naptáradba: 2026. szeptember 29-től a lépcsős jegyre is előzetes időpontfoglalás kell. Eddig ez volt az egyetlen belépő, amelyet a helyszínen, sorban állással is meg lehetett váltani.
Mikor épült az Eiffel-torony?
Az első ásónyomot 1887. január 26-án tették le, a torony pedig 1889. március 31-ére készült el: két év, két hónap és öt nap alatt. Az építkezés az 1889-es párizsi világkiállításra készült, amely a francia forradalom századik évfordulóját ünnepelte, és a torony a kiállítás kapuzataként szolgált.
A gyorsaság titka az előregyártás volt. Az alkatrészeket a Levallois-Perret-i műhelyben készítették pontos méretre, a helyszínen már csak összeszerelték őket. Az építkezés csúcspontján is csak néhány száz munkás dolgozott a szerkezeten.
A fogadtatás nem volt egyöntetűen lelkes. 1887-ben párizsi művészek és írók tiltakozó levelet írtak a torony ellen, haszontalannak és szörnyűnek nevezve. A világkiállítás alatt aztán csaknem kétmillióan mentek fel rá.
Ki tervezte az Eiffel-tornyot?
Az Eiffel-torony tervezője hivatalosan Gustave Eiffel mérnöki irodája, a gondolat viszont nem tőle ered. Az ötlet Maurice Koechlin és Émile Nouguier mérnököktől származik, akik az Eiffel & Cie alkalmazottai voltak. Az első vázlatok 1884 nyarán készültek el. A végleges, ma is ismert formát Stephen Sauvestre építész adta a szerkezetnek: ő tervezte a pillérek közötti íveket, az üvegezett első emeletet és a torony díszítését.
Gustave Eiffel megvásárolta a szabadalmi jogokat, cége vezette a kivitelezést, és a torony az ő nevét viseli. Sauvestre díszítő ötleteként az első emelet peremén körben 72 tudós, mérnök és matematikus neve olvasható, aranyozott betűkkel – a 19. századi francia tudomány névsora.
Miből épült az Eiffel-torony?
Az Eiffel-torony puddingvasból, vagyis kavart vasból épült, nem acélból. A különbség nem szőrszálhasogatás: ez a vas az acél tömeggyártása előtti kor anyaga, korrózióállóbb, viszont hegeszteni nem lehet. Ezért kellett szegecselés – és ezért látszik a szerkezeten több millió szegecsfej.
| Adat | Érték |
|---|---|
| Vasalkatrészek száma | 18 038 db |
| Szegecsek száma | 2 500 000 db |
| A fémváz tömege | 7300 tonna |
| A torony teljes tömege | kb. 10 100 tonna |
| Liftek | 5 a földszinttől a második emeletig, 2 × 2 duolift a csúcsig |
Az adatok a torony üzemeltetőjétől, a Société d'Exploitation de la Tour Eiffel-től származnak. Ha máshol eltérő számokkal találkozol – a magyar Wikipédia például 12 000 alkatrészt ír –, az üzemeltető adatai a mérvadók.
A 10 100 tonna első hallásra elképesztő. Négy pillérre elosztva viszont a talajra nehezedő nyomás nagyjából akkora, mint amekkorát egy széken ülő ember gyakorol a székre.
Mi van az egyes emeleteken?
A három szint három különböző élmény, és nem mindegy, melyikre váltasz jegyet.
Első emelet, 57 méter
A legalsó látogatható szinten üvegpadló van: a korlátra támaszkodva egyenesen lefelé látsz a torony alatti térre. Itt működik a Madame Brasserie étterem, és itt kapott helyet a torony történetét bemutató kiállítás is. Télen ezen a szinten korcsolyapályát is nyitottak már.
Második emelet, 115 méter
A legjobb kilátás nem a csúcson van, hanem itt. 115 méterről még felismerhetők az egyes épületek: a Louvre, a Notre-Dame tornyai, a Montmartre dombja és a Szajna kanyarulatai. A csúcsról már inkább csak a város szövete látszik, térképszerűen. Ezen a szinten működik a Michelin-csillagos Le Jules Verne étterem.
Csúcs, 276 méter
A torony teteje csak lifttel érhető el: a harmadik szintre a második emeletről kell átszállnod. Ez az egyetlen pont, ahol a szerkezetet belülről is végigkövetheted, ahogy a négy pillér egyetlen oszloppá fut össze. Itt látható Gustave Eiffel egykori magánlakása, korhű berendezéssel és viaszfigurákkal. A kilátóterasz részben fedett, részben nyitott – és odafent mindig fúj a szél, még nyáron is.
Meddig lehet ellátni az Eiffel-toronyból?
Tiszta időben a látóhatár távolsága a magasságtól függ, és ez kiszámítható. Az alábbi értékek a Föld görbületéből adódó elméleti határt mutatják, párásságtól és a levegő tisztaságától függően a gyakorlatban ennél kevesebbet látsz.
| Szint | Látóhatár | Mi esik még bele |
|---|---|---|
| Első emelet, 57 m | 27 km | Diadalív (1,7 km), Notre-Dame (4,1 km), Sacré-Cœur (4,7 km), La Défense (5,6 km) |
| Második emelet, 115 m | 38 km | versailles-i kastély (14,1 km), Disneyland Paris (35,8 km) |
| Csúcs, 276 m | 59 km | Fontainebleau kastélya (58,8 km) |
A chartres-i székesegyház 74,8 kilométerre van: a csúcsról sem látszik, bármit is ígérnek a képeslapok.
Mekkora az Eiffel-torony kilengése szélben?
A torony kilengése szélben néhány centiméteres nagyságrendű, és nem a szél a legnagyobb mozgató. A háromszögekből álló, áttört rácsszerkezet átengedi a szelet ahelyett, hogy felfogná – Gustave Eiffel a hídépítésből hozta ezt a megoldást, és a torony formáját kifejezetten a szélterhelés számításai alakították.
A hőtágulás viszont mérhetően megnyújtja a tornyot. A vas hőtágulási együtthatójával és a párizsi tíz év havi átlaghőmérsékleteivel számolva a körülbelül 300 méteres vasszerkezet júliusban átlagosan 7,4 centiméterrel magasabb, mint fagypont közelében, januárban pedig csak 1,6 centiméterrel. A leghidegebb és a legmelegebb hónap között így nagyjából 8,5 centiméter a különbség.
Ráadásul a torony forró napokon enyhén elhajlik a naptól: a napsütötte oldal jobban tágul, mint az árnyékos, a csúcs pedig ilyenkor akár tíz centiméternél is többet mozdulhat. A rácsszerkezet elég rugalmas ahhoz, hogy ezt feszültség nélkül kövesse.
Milyen színű az Eiffel-torony?
A hivatalos árnyalat neve „brun Tour Eiffel”, vagyis Eiffel-torony barna, és 1968 óta ez a torony színe. Három tónusban kerül fel a szerkezetre: legsötétebb alul, legvilágosabb a csúcson. Ez optikai trükk – a világos égbolt előtt így tűnik a torony egyenletes színűnek alulról nézve.
A torony nem mindig volt barna. Az átadáskor vörösesbarna volt, később okkersárga, a 20. század közepén pedig többféle árnyalatot is kipróbáltak rajta. Az újrafestés nagyjából hétévente esedékes, és az egészet kézzel, ecsettel viszik fel.
Mikor kezdődik az Eiffel-torony kivilágítása?
Az Eiffel-torony kivilágítása este, sötétedéskor kapcsol be: a torony ilyenkor aranysárga fényben áll. Ezen felül minden óra elején öt percre felszikrázik: villanó fényforrások kapcsolnak be az egész szerkezeten. A csúcson forgó fényszóró pásztázza a várost.
A szikrázás a naplemente utáni első egész órakor indul, tehát hogy mikor éri meg beállnod a Trocadéróra, évszaktól függ:
| Hónap | Naplemente | Első szikrázás |
|---|---|---|
| január | 17:20 | 18:00 |
| március | 18:55 | 19:00 |
| május | 21:24 | 22:00 |
| július | 21:51 | 22:00 |
| szeptember | 20:06 | 21:00 |
| november | 17:12 | 18:00 |
A táblázat a párizsi naplemente havi átlagát követi. Nyáron későn sötétedik, ezért a júliusi szikrázásra gyerekkel már nehéz kivárni; novemberben viszont fél hatkor megvan, még vacsora előtt.
Mikor látogatható az Eiffel-torony?
A torony az év szinte minden napján nyitva van. 2026. szeptember 13-án ellenőrizve a nyitvatartás 9:30–23:00. Nyáron a zárás későbbre tolódik, a pontos időpontokat az üzemeltető napi bontásban teszi közzé.
Két időszakra érdemes figyelned:
- Január: ilyenkor végzik a csúcs és a liftek kötelező műszaki felülvizsgálatát, a harmadik szint jellemzően zárva tart
- Július 14., a francia nemzeti ünnep: a torony nem látogatható, és a környék is le van zárva a tűzijáték miatt
Mennyibe kerül a belépő az Eiffel-toronyba?
A legolcsóbb belépő a lépcsős jegy a második emeletig: felnőtteknek 14,80 euró. A liftes jegy ugyanoda 23,50 euró, a csúcsra szóló liftes belépő pedig 36,70 euró. A négy jegytípus teljes árlistája, a fiataloknak és gyerekeknek járó kedvezményes tarifák, valamint a forintban számolt árak az Eiffel-torony jegyek oldalon találhatók – az árakat is ott frissítjük.
Négy év alatti gyerekeknek a belépés ingyenes, de nekik is kell jegyet váltani.
Milyen érdekességek kapcsolódnak az Eiffel-toronyhoz?
- Victor Lustig eladta a tornyot. A szélhámos 1925-ben hamis minisztériumi papírokkal hívott össze fémkereskedőket, és elhitette velük, hogy a tornyot ócskavasként bontják. Egyiküktől fel is vette a pénzt, majd elhagyta az országot. A megkárosított kereskedő szégyenében nem tett feljelentést – ezért Lustig néhány hét múlva visszatért, és megpróbálta ugyanezt eladni másnak.
- Kilenc évig autóreklám volt. 1925 és 1934 között a Citroën neve világított a torony oldalán, negyedmillió izzóból kirakva. A betűk több tíz méter magasak voltak, és a városon kívülről is látszottak.
- Húsz évre épült, és maradt. Az engedély 1909-ben járt volna le. A rádiózás mentette meg: a csúcsra telepített antenna katonai, majd polgári távközlési szerepet adott neki.
- Évente hétmillió látogató. Ezzel a világ legtöbbet látogatott fizetős műemléke, és a látogatók nagyjából háromnegyede külföldi.
Hogyan tartják karban az Eiffel-tornyot?
A vasszerkezet legnagyobb ellensége a korrózió, ezért a karbantartás gerince a rendszeres újrafestés. A festékréteg a nedvességtől védi a fémet: festés nélkül a torony néhány évtized alatt tönkremenne.
A hagyományos állagmegóvás mellett a torony az elmúlt években zöldebb is lett. A világítást LED-es fényforrásokra cserélték, a második emeletre két szélturbinát szereltek, a tetőkre napelemek kerültek, esővízgyűjtő rendszer pedig a mosdók vízellátását segíti.
Honnan készíthetsz a legjobb képeket az Eiffel-toronyról?
A torony lábánál állva nem fér bele a képbe. Ezek a pontok működnek:
- Trocadéro tér: a klasszikus, teljes alakos rálátás a folyó túlpartjáról. Napkeltekor üres, délelőtt tíz után zsúfolt.
- Champ-de-Mars park: alulról felfelé, a parkkal az előtérben. Délutáni fényben a legjobb.
- Bir-Hakeim híd: a híd acélszerkezete keretezi a tornyot, és a metró is itt jár át – mozgalmas kép.
- Rue de l'Université 5.: szűk utca, amelynek a végén pontosan középen áll a torony. Ismert fotóhely, de reggel még nyugodt.
- Avenue de Camoëns: lépcsős kis tér a Trocadéro közelében, ahonnan szintén szép a rálátás, és jóval kevesebben tudnak róla.
Egy utolsó tudnivaló a fotózáshoz: esti képhez állványt vinnél? A torony alatti kerített területre nem viheted be, a Trocadéróra és a parkba igen.
- Az Eiffel-torony története és érdekességei
Az Eiffel-torony története: ki tervezte, mikor épült, miből van, miért nem bontották le. Húsz év helyett százharminc – és a legjobb sztorik.
- Milyen magas az Eiffel-torony? Méretek és számok
Az Eiffel-torony 330 méter magas az antenna csúcsáig. Emeletmagasságok, lépcsőfokok, tömeg, alkatrészek és szegecsek száma egy táblázatban.
Gyakori kérdések
Milyen magas az Eiffel-torony?
Az Eiffel-torony jelenlegi magassága 330 méter, az antenna csúcsáig mérve. Maga a vasszerkezet körülbelül 300 méternél ér véget, a látogatható legfelső terasz pedig 276 méteren van. 2022-ig 324 métert adtak meg – akkor szereltek fel egy új digitális antennát, amely hat métert tett hozzá.
Hány lépcsőfok vezet fel az Eiffel-toronyba?
A földtől a csúcsig 1665 lépcsőfok vezet, de a látogatók ennek csak egy részét járhatják be: 347 fok visz az első emeletre, és összesen 674 fok a földtől a második emeletig. Feljebb a lépcső zárva van, a 276 méteren lévő csúcsra kizárólag lifttel lehet feljutni.
Miből épült az Eiffel-torony?
Puddingvasból, vagyis kavart vasból, nem acélból. Ez a vas az acél tömeggyártása előtti kor anyaga: korrózióállóbb, de hegeszteni nem lehet, ezért szegecseléssel kötötték össze. A torony 18 038 vasalkatrészből áll, amelyeket 2 500 000 szegecs tart egyben. A fémváz 7300 tonnát nyom, a teljes torony pedig körülbelül 10 100 tonnát.
Mikor épült az Eiffel-torony és ki tervezte?
Az alapozás 1887 januárjában indult, a torony pedig 1889. március 31-ére készült el, két év, két hónap és öt nap alatt. A tornyot az Eiffel & Cie két mérnöke, Maurice Koechlin és Émile Nouguier találta ki, a végső formát Stephen Sauvestre építész adta neki. Gustave Eiffel cége vezette a kivitelezést, és a torony az ő nevét viseli.
Miért nem bontották le az Eiffel-tornyot húsz év után?
A torony eredetileg húsz évre kapott engedélyt, de a csúcsára telepített rádióantenna és a rajta végzett tudományos kísérletek megmentették. 1903-tól katonai rádióállomásként működött, 1925-ben innen sugározták az első nyilvános rádióműsort, később a televíziós adásokat is. A távközlési szerepe tette pótolhatatlanná.
Meddig lehet ellátni az Eiffel-torony tetejéről?
Tiszta időben a látóhatár az első emeletről körülbelül 27, a második emeletről 38, a csúcsról pedig 59 kilométerre van. Ez azt jelenti, hogy a második emeletről már a versailles-i kastély irányába is ellátni, a csúcsról pedig elméletileg a 35 kilométerre fekvő Disneyland Paris és az 59 kilométerre lévő Fontainebleau is a látóhatáron belül esik.
Melyik metróval érhető el az Eiffel-torony?
A 6-os metró Bir-Hakeim, a 9-es Trocadéro, a 8-as pedig École Militaire megállója van a legközelebb. Elővárosi vasúttal a RER C vonalán a Champ de Mars – Tour Eiffel megállóig utazhatsz. A Trocadéro felől érkezve kapod a leglátványosabb első pillantást a toronyra.