Luxembourg-kert – Párizs legszebb parkja

Mi a Luxembourg-kert?

A Luxembourg-kert – franciául Jardin du Luxembourg – 23 hektáros park Párizs 6. kerületében, a Latin negyed déli határán. A párizsiak kedvenc parkja, és a városban töltött idő minőségét illetően a legjobb ingyenes hely.

A kert Medici Mária megrendelésére készült a 17. század elején, a mögötte álló Luxembourg-palotával együtt. A királyné firenzei volt, és olasz kertet akart – ezért különbözik a kert szerkezete a versailles-i francia kerttől.

Miért más, mint egy szokásos park?

Mert nem sétálókert, hanem használt tér. Ha egy hétköznap délután beülsz, ezt látod:

• Diákok olvasnak a medence körüli székekben
• Nyugdíjasok sakkoznak a kijelölt asztaloknál, kibicekkel
• Valaki teniszezik a park nyugati oldalán lévő pályákon
• Gyerekek fapálcával tolják a kölcsönzött vitorlás hajókat a nagy medencében
• Futók köröznek a park szélén

A székek külön említést érdemelnek: a kertben szabadon mozgatható fémszékek vannak, nem lecsavarozott padok. Fogod, elviszed oda, ahol árnyék vagy nap van, és ott ülsz. Ez apróság, de ettől működik a park.

Mit csinálj ott?

Tevékenység	Fizetős?
Ülés, olvasás, séta	ingyenes
Sakk a kijelölt asztaloknál	ingyenes, saját készlettel
Vitorlás hajó a nagy medencében	fizetős kölcsönzés
Bábszínház (Théâtre du Luxembourg)	fizetős, előadásra
Tenisz	fizetős, foglalással
Játszótér	fizetős belépés gyerekeknek
Méhészet és gyümölcsös megtekintése	ingyenes

A méhes a park déli részén van, és tanműhelyként működik a 19. század óta. A gyümölcsösben régi francia alma- és körtefajtákat nevelnek, fajtatáblákkal.

Mikor van nyitva?

A kapuk napkelte körül nyílnak és sötétedéskor zárnak, tehát a nyitvatartás évszakonként változik:

• Nyáron este fél kilencig, sőt tovább
• Télen már délután fél ötkor bezárhatnak

A zárás előtt negyed órával a személyzet sípszóval jelez, és körbejárja a parkot. Aki nem indul el, azt megkeresik.

Kié a palota?

A francia szenátusé. A Luxembourg-palota 1799 óta a törvényhozás felsőházának ad otthont, ezért a belseje nem látogatható, és ezért járnak fegyveres őrök a park palota felőli részén.

A palota előtti nagy medence és a teraszos elrendezés viszont szabadon bejárható. A teraszon körben húsz szobor áll francia királynékról és híres nőkről – ezt a sorozatot Lajos Fülöp rendelte meg a 19. században.

Mit nézz meg a kertben?

• A nagy medence (Grand Bassin) a palota előtt, a vitorlás hajókkal
• A Medici-kút a park keleti oldalán: hosszú, árnyas vízmedence platánok alatt, a kert legromantikusabb pontja
• A Szabadság-szobor kicsinyített mása – Bartholdi eredeti bronzmodellje állt itt, ma másolat
• A narancsház (Orangerie), ahol télen tárolják a kádas növényeket, és kiállításokat rendeznek
• A Panthéon tornya, amely a park keleti kapujából látszik

Hol van, és hogyan jutsz oda?

• RER B, Luxembourg megálló – közvetlenül a keleti kapunál
• 4-es metró, Saint-Sulpice megálló
• 12-es metró, Notre-Dame-des-Champs megálló
• Gyalog a Panthéontól öt perc

Mi az a Latin negyed?

A latin negyed párizs ötödik és hatodik kerületének az a része, amely a Sorbonne egyetem köré épült. A neve onnan jön, hogy a középkori egyetemen latinul folyt az oktatás, és a diákok az utcán is így beszéltek.

A Luxembourg-kert a negyed déli határa. Amit a környéken találsz:

• Sorbonne – az egyetem főépülete, öt perc a park keleti kapujától
• Panthéon – a negyed legmagasabb pontja
• Rue Mouffetard – piacos utca kávézókkal, a negyed déli végén
• Shakespeare and Company – angol nyelvű könyvesbolt a Szajna partján

A Latin negyed a párizs ingyenes látnivalók egyik legjobb terepe: a séta maga a program, és a parkon kívül a Panthéon környéke, a Sorbonne udvarai és a kis utcák semmibe nem kerülnek.

Mi a története?

Medici Mária, IV. Henrik özvegye építtette a palotát és a kertet 1615-től. A királyné firenzei volt, és honvágyában a szülővárosa Pitti-palotáját akarta újraépíteni Párizsban – ezért tér el a kert szerkezete a francia hagyománytól.

Az olasz hatás a teraszos elrendezésben és a Medici-kút barlangszerű kiképzésében látszik. A szigorú, mértani francia kert – amilyen Versailles-ban van – ehhez képest egy generációval későbbi forma.

A forradalom után a park közkertté vált, a palota pedig előbb börtön, majd törvényhozási épület lett. A 19. században Haussmann városrendezése majdnem elvette a kert déli részét egy új sugárút kedvéért – a párizsiak tiltakozása állította le a tervet.

Mikor a legszebb?

Évszak	Mi jellemzi
tavasz	virágzó gesztenyefák, kiültetett virágágyások, a legszebb időszak
nyár	teljes üzem, minden szék foglalt, a medence tele hajókkal
ősz	gesztenyeszüret, sárga lombok; októberben a legszínesebb
tél	kopár, de nyitva; a kádas növények a narancsházba kerülnek

A kert egész évben nyitva van, és télen is működik – csak üresebb. A padok és a székek ilyenkor is kint vannak.

Mennyi időt szánj rá?

Fél óra, ha csak átvágsz rajta. Másfél-két óra, ha úgy használod, ahogy a párizsiak: leülsz, olvasol, nézed, ahogy a gyerekek a hajókat tolják.

Ez a park a legjobb hely arra, hogy egy sűrű városnéző napot megtörj. A Louvre vagy a Panthéon után idejönni ülni sokkal hasznosabb, mint még egy múzeumot beszuszakolni.

Mit nézz meg a közelben?

• Panthéon – öt perc, francia nagyságok nyughelye
• Sainte-Chapelle – tizenhárom perc séta észak felé, a szigetre
• Notre-Dame – tíz perc a park északkeleti sarkától
• Louvre – huszonkét perc séta

A park a bal part programjainak természetes központja. A párizsi látnivalók oldalon van, mi mennyire van innen sétatávolságra.